CUKKÍNIFASÍRT


Finom gyors, és könnyű. Akár ebédnek, akár vacsorának is kitűnő zöldséges fogás. Babának és Mamának egyaránt finom, egészséges és laktató fogás. 

A liszt-, cukor-, húsmentes diétákban fogyasztható!




ELKÉSZÍTÉS

3 db közepes cukkini 
2-3 egész tojás 
fokhagyma 
petrezselyem vagy kapor 
só, bors 
kevés reszelt ementáli sajt (másfajta is lehet) 
zsemlemorzsa (annyi, hogy formázható legyen) 

ELKÉSZÍTÉS

A sütőt kapcsoljuk be 200°Cra. 
A cukkinit reszeljük le a reszelő nagy lyukú oldalán. (vagy gyaluljuk). Sózzuk, borsozzuk, majd tegyük félre. Később (kb 15 perc elteltével) nyomkodjuk ki a levét. 
Keverjük össze a tojással, a zúzott fokhagymával, a maréknyi felaprított petrezselyemmel, végül adjuk hozzá a reszelt sajtot, és a zsemlemorzsát. 
Formázzunk belőle golyókat - mint a fasírtból - és tegyük sütőpapírral bélelt tepsire.
Előmelegített sütőben kb 15-20 perc alatt süssük készre.

A megsült fasírtokat szórjuk meg reszelt sajttal, és salátaágyon zöldségekkel tálaljuk.




PROVENCE-I AVOKÁDÓS RÁKSALÁTA (GLUTÉN-, LISZT-, LAKTÓZ-, TOJÁSMENTES)

Kevés hozzávalóból villámgyorsan elkészíthető ez a remek fogás akár ebédre akár vacsorára is!


A glutén-, liszt-, laktóz-, tojásmentes diétákban fogyasztható!





HOZZÁVALÓK


100 gramm koktélrák
1 citrom
1 deci laktózmentes tejszín
2 teáskanál provence-i fűszerkeverék
só,bors, őrölt szerecsendió
olívaolaj


ELKÉSZÍTÉS


Egy kis edényben közepes fokozaton egy-két evőkanál olívaolajon pirítsuk meg a kis koktélrákokat (nyugodtan lehet fagyasztottan is beletenni), majd adjuk hozzá a fél citrom levét. 
Sózzuk, borsozzuk meg, majd ízesítsük a fűszerkeverékkel. Folyamatos kevergetés mellett sűrítsük be.

Tegyük egy tálra a madársalátát, helyezzünk rá egy fél avokadót, és a kivett mag helyére kanalazzuk a szószos rákokat.

Behűtött Sauvignon Blanc tökéletes választás hozzá .


GRÍZGALUSKA

5 dkg vajat mikróban megmelegítek, és habosra keverem egy tojással. Megsózom, s lassan hozzákeverek 10 dkg búzadarát. 
Pihentetetem kb 20-30 percet, majd kanállal galuskákat szaggatokk belőle, s azokat forrásban lévő vízbe (amibe előzöleg egy leveskockát teszek) szaggatom kanállal. Lassú tűzön, fedővel betakarva - 15-20 perc alatt - készre főzzük. (Célszerű próbafőzést végezni: ha a galuska túl lágy lenne, akkor több grízt kell a masszához adni, ellenkező esetben viszont több tojást kell belekeverni.)


HÚSVÉT - OMLÓS BÁRÁNYCOMB



Ha Magyarországon bármelyik multi ujságát kinyitja az ember, a töméntelen mennyiségű sonkával találja magát szemben. De csak egy-két helyen lehet pl bárányt is találni. Pedig...
A bárány nem tartozik a gyakran fogyasztott húsfélék közé Magyarországon. Nehéz beszerezni és drága. Jellemző továbbá, hogy sokan idegenkednek tőle, bizonytalanok a hús ízével és elkészítési módjával kapcsolatosan. Ha bárányhúsból készült ételekről folyik a beszélgetés, a bárányt még nem ismerők gyakran teszik fel a kérdést: Finom? Nincs kellemetlen szaga? Mit lehet belőle csinálni? A válasz: Igen, finom. És nem, nincs semmilyen kellemetlen szaga vagy mellékíze. 
Szerencsére sikerül egy szép sütnivaló darabot vásárolnom, ezért úgy éreztem feltétlenül ki kell próbálnom az omlós báránycomb receptet. (a kezdő bárányozók is tuti kedvelni fognak)
Bár az eredeti recept 12-24 órás pácolást írt, Nekem nem volt rá időm. Így egy villámbedörzsölés után már ment is a sütőbe.

Hozzávalók:
  • 1-1,5 kg báránycomb
  • 3-4 ág friss rozmaring
  • 3-4 babérlevél
  • 1 (bio) citrom
  • 1 fej fokhagyma
  • 3-4 babérlevél
  • olívaolaj
  • só, bors
Elkészítés:
  1. A bárányhúst mossuk meg és töröljük szárazra papír kéztörlővel. Sóval és őrölt fekete borssal dörzsöljük be.
  2. A húsba éles késsel több helyen vágjunk nyílást. 1 fej fokhagymát vágjunk negyedekbe, 1-2 rozmaring ágat 2 cm-es darabokra. A nyílásokba tegyünk egy-egy fokhagyma negyedet és rozmaring ág darabot. 
  3. A bepácolt bárányt tegyük sütőtálba, és 220 fokos sütőben süssük kb. 15-20 percig, amíg jól átmelegszik. Fordítsuk erre az időre a zsírosabb oldalával lefelé. Utána vegyük le a hőfokot kb. 170 fokra, és süssük a húst letakarva addig, amíg omlós nem lesz, azaz tökéletesen elválik a csonttól, illetve puha. Ez hústól függően lehet akár 2-3 óra, húsba szúrt villával ellenőrizni tudjuk, bár az omlósság szabad szemmel is látható. A sütési idő végén a fedőt vagy alufóliát vegyük le, hogy szép színt kapjon (de lehet, hogy e nélkül is kap). Ekkor karikára vágott olivabogyót is tehetünk mellé, ami külön pikáns ízt ad hozzá, melyet akár előételként is kínálhatunk, vagy péppé zúzva, baguette karikára is kenhetünk.
  4. A sütés során keletkező levet forraljuk be, ezzel tálaljuk a bárányt. Ízesíthetjük a szószt pikáns lekvárral, borssal, citromlével, tehetünk bele egy kevés apróra vágott rozmaringot. 
  5. A recept ízlés szerint tovább fejleszthető, pl. a húst bekenhetjük mustárral, a páchoz adhatunk kevés vörösbort vagy portóit is.


HÚSVÉT ÜNNEPE
A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. 
A hagyományok jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. 
A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél végét, a tavasz kezdetét ünneplik. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elégetése vagy vízbe fojtása. A böjt alatt régen főleg kenyeret, száraz növényi étkeket ettek. 
A hosszú böjti időszakot kisebb ünnepek tagolják. A magyar néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.
A virágvasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. A barkaszentelés a keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van.

A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Ezen a napon valamilyen zöldet, parajt, salátát kell elnni. A böjt régen hamvazószerdán kezdődött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az előző évi barka hamuját, megkenik vele a hívők homlokát, elhárítva a bajokat. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. 
Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik.

Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. Ezen a napon a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. (Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon.) Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek.

Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep.
Az emberek a helységek szélén lévő kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját.
A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. 
Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este "visszajönnek" a harangok is Rómából. 
Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka: "Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált." A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő mondóka: "Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!" E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy megőriznek a következő nagypéntekig, vagy odaadják az első koldusnak. 
Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti kalács, melyet főleg az utcai árusoktól veszik. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a másik őselem, a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok helyen szokás ilyenkor új ruhát felvenni, vagy legalább kalapot, kesztyűt.
A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik.

A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
Húsvét másnapját Magyarország egyes vidékein vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.

A locsolás ma is elterjedt szokás, igaz némikép szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.



LOCSOLÓVERSEK: 

Locsoló vers 1.

Az én locsolómra
két tojás van festve !
Ha én ezzel meglocsollak,
Elmehetsz majd GYES-re !


Locsoló vers 2.

Zöld erdőben jártam,
Unikumot láttam!
Ha nem kapok belőle,
Nem locsolok jövőre!


Locsoló vers 3.

Zúg a traktor szánt az eke
Elvtársnő megöntözhetlek-e?


Locsoló vers  4.

Én kicsike vagyok,
verset mondani nem tudok,
majd jönnek a nagyok,
majd mondanak azok!


Locsoló vers 5.

Zöld erdőben jártam,
Kék ibolyát láttam,
El akart hervadni,
Szabad-e locsolni?


Locsoló vers 6.

Zöld erdőben jártam,
Barna medvét láttam.
Szereti a mézet,
Add ide a pénzed!"


Locsoló vers 7.

Kelj fel párnádról szép ibolyavirág,
Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával,
Teljen a talicskám sok szép piros tolással!


Locsoló versek  8.

Falu végén templom,
Locsoljak-e, nem'tom!


Locsoló versek 9.

Illatos fű, moha, páfrány,
Meglocsollak, Házisárkány!


Locsoló versek 10.

Én vagyok a török
Locsolkodni jövök
Ha nem kapok piros tojást
Mindent összetörök


Locsoló versek 11.

Bőrből van a locsolóm,
Nem kölni van benne,
Ha én azt most elővenném,
Nagy röhögés lenne!


Locsoló versek 12.

Locsoláskor arról szól a fáma,
Hogy minden leány örüljön máma.
Az örömöt én is csak növelni jöttem,
Mint megannyian előttem, s mögöttem.
Az életről szólnak e napok,
De életvizet sajna, sehol sem kapok.
Vettem hát kristályvizet, s hoztam azt magammal,
Gondolom ezt itt sem fogadják haraggal.
Ennek tehát illata nincsen,
De tiszta szívvel adom, ez minden.
Versem végéről nem feledhetem a kérdést,
de ide az bizony nem rímel,
Így hát külön teszem fel:
Szabad-e locsolni?


Locsoló versek 13.

Zöld erdőben jártam,
hol sok furcsa dolgot láttam.
Voltak ott illatfelhőben lebegő leányok,
No meg nyulak által hozott piros tojások.
Sok legény kezében kölnivízzel szaladt,
S ki túl gyorsan,
Annak nadrágjában csak törött tojás maradt.
Én nem vagyok sietős, s furcsa bár a világ,
Előttem mégis itt van egy csodás virág.
Locsolással vetnék gátat a múlandóságnak,
Ha ez tettem megfelelne eme szép leánynak.


Locsoló versek 14.

Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál!
Kerek erdon jártam, piros tojást láttam,
Bárány húzta rengo kocsin mindjárt ide szálltam.
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom!
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!


Locsoló versek 15.

Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.


Locsoló versek 16.

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!


Locsoló versek 17.

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!



Egy kis francia, egy kis magyar. Olykor pedig teljesen más! Kalandozás a konyhán innen és túl!