NOKEDLI - TOJÁSOS NOKEDLI

Nokedli ami nem ragad-tapad össze? És a konyhát sem kell gyaszatolni utána. Álom, édes álom... De itt egy recept, ami bár nem mosogat el maga után, de tényleg csak minimális szennyest csinál.

Megmondom őszintén Én azért nem igazán szeretek nokedlit/galuskát csinálni, mert olyan "koszos" és macerás... Több receptet is átnéztem, mert eddig csak az "egy kis ez, egy kis az, nah még egy kis amaz..." elven alapuló tésztát csináltam.

Ez a tudatos tészta nem ilyen lett, ha nem egyszerűen TÖKÉLETES!

Hozzávalók:
250 gramm teljes kiőrlésű liszt
150 gramm (sima) fehér liszt
2 egész tojás
250 ml tej
só, bors

TOJÁSOS NOKEDLIhez:
3-4 evőkanál olíva olaj
só
4 egész tojás

Elkészítés:

A vizet felforralom, és előkészítem a szaggatót. Amikor a víz már lobog, (CSAK AKKOR!!!) összekeverem a tésztát, és azonnal szaggatom!

A kétféle lisztet egy tálba teszem, elkeverem a sóval és a frissen őrölt borssal, majd hozzáütöm a tojásokat

és hozzáöntöm a tejet.

Határozott mozdulatokkal 20x ugyanabban az irányban átkeverem

Lekapcsolom a főzőlapot, és a forró vízbe beleszaggatom a tésztát (Én két részletben főztem ki)

Majd megint felrakom a legmagasabb fokozatra, egyet rottyantom és közepes lángon egyszer-kétszer megkeverve 3-4 perc alatt készre főzöm.

Ha kész, kiemelem a betétet, majd folyó hideg víz alatt alaposan átöblítem a tésztát, és egy tálba teszem.

Ugyanígy eljárva kifőzöm a második adagot is.

Eddig akár korábban is elkészíthető, vagy ez a nokedli tálalható köretként pörkölthöz is.

Ha tojásos nokedlit akarok belőle csinálni, akkor érdemes tálalás előtt frissen ráütni a tojásokat.

Ehhez egy nagyobb serpenyőben (vagy akár edényben) felhevítem az olíva olajat, majd megforgatom rajta a galuskákat. 

Egy tálba felütöm a tojásokat, sózom, felverem, majd ráöntöm a nokedlire.

Mérsékelt hőmérsékleten folyamatosan keverve 1-2 perc alatt készre "sütjük".

Salátával vagy uborkasalátával nagyon finom!

Ahány ház, annyi szokás...
... de mindenki meg van arról győződve, hogy az a tökéletes ahogy Ő csinálja.
Kutakodásom közepette találtam olyan versiót, amelyben apróra vágott szalonnát sütött le zsírjára, kivette a pörcöt, félretette, a kapott zsíron megforgatta a galuskákat, ráütötte a felvert tojásokat, majd a pörcökkel megszórva tálalta.

Valaki csak vízzel csinálja. Eddig Én is csak úgy csináltam, de innentől csak tejjel fogom.

De van aki a tejföl mellett teszi le a voksát. Én speciel a tejfölt rá szeretem rakni.

Amiben megoszlottak még a vélemények, az a szaggatás.

Két tábor van: az egyik szaggatóval csinálja a másik deszkával és késsel (az Én drága nagymamám is mindig késsel csinálta). Én a szaggatós tábort gazdagítom, de azért leírom a deszkás szaggatás menetét is. Legközelebb szerintem megpróbálom:

Kell hozzá egy vágódeszka, (pl: 15x25 cm méretű műanyagon), és egy kés, ami lehetőleg keskeny, hosszú pengéjű, (a készítőnek 20 cm volt a pengehossza).

Nagy lábasban vizet forral, mikor forr mehet bele a só. A víz csaknem a lábas/fazék pereméig kell, hogy érjen!

A vizeslábast a fal felőli oldalon érdemes szerinte forralni a tűzhelyen, nem kívül, nehogy az ember magára rántsa a vizet! Logikus. Gondolom főleg első próbálkozásoknál.

A deszkára rácsap a nokedlitésztából egy kupacnyit, majd a deszkát a bal kezével a lábas széléhez tartja kissé ferdén, a deszka vége csaknem érjen bea vízbe.

A késsel leválaszt egy csíkot a kupac tésztából, és a jobb kezébe fogott hosszú pengéjű késsel apró nokedliket húzkod a vízbe, mintha kis darabokban kaparná. A kés végét is a vízbe kell húzni a nokedlivel együtt, hogy ne ragadjon rá a tészta.)

Azt ajánlotta, hogy először kis kupacnyi legyen csak a deszkán, (kb 2-3 fakanálnyi), mert lassabban megy először, ne ázzon el a nokedli.

Itt egy video is róla:

A szaggatós versio sokkal egyszerűbb, egy adag tésztát teszünk a szaggatóra/ba, és azt a lapát/spakli/tartály segítségével a kis lyukakon át belejuttatjuk a forró vízbe.

De találtam gépet is. Itt egy video róla:

Szaggatóval készült galuska:

Viszont abban nagyon sokan egyetértettek, hogy a nokedli titka, hogy nem szabad nagyon kikeverni (sokszor átkeverni) a tésztát. 

Határozott mozdulatokkal (nem csak simogatva a tésztát) fakanállal 10 maximum 20 keverésnek elégnek kell lennie. Nálam a 20 tökéletes lett. A túlságosan kikevert tésztát utána nagyon nehéz kiszaggatni.