A kelbimbó vagy ahogy sok helyen ismerik, bimbós kel eredetileg a Földközi-tenger mellékén honos növény volt. A 13. században aztán Belgiumban nemesítették, erre is utal a francia neve: chou de Bruxelles, de igazi európai ismertséget csak a 18. századtól tudhat magáénak. A középkori Belgiumban nagyon kevés volt a művelhető föld, így olyan növényeket telepítettek, amelyek kis földigénnyel bírtak, viszont annál több termést adtak az egyre növekvő létszámú lakosságnak.
A káposztafélékkel rokonságban álló kelbimbó élénk zöld színe és íze a kelkáposztáéra hajaz, de íze kevésbé domináns mint kelkáposztatársáé, és a rostjai is finomabbak.
Sokféleképpen készíthető el, és az külön remek benne, hogy november-decemberben, akár enyhébb fagyban, hó alól is szedhető.
Miért együnk kelbimbót?
A káposztafélék általában is nagyon értékes tápanyagokat tartalmaznak, azonban a kelbimbó ezek közül is kiemelkedik:
százgrammnyi konyhakész kelbimbó csak 36 kcal energiát, 4,5 százalék fehérjét, 85 százalék vizet és 4,4 százalék ballasztanyagot tartalmaz.
Vitamin és ásványi anyag is tartalma jelentős: C-vitaminból a napi szükséglet másfélszerese található meg benne, valamint jelentős B-vitaminok, K-vitamin, béta-karotin, valamint kálium, kalcium, magnézium, foszfor, nátrium, vas, kén, króm, gazdag forrása.
Ismeretes még gyulladáscsökkentő, antioxidáns, rákmegelőző, immunrendszert erősítő, emésztést serkentő hatásáról is. A kelbimbóban lévő sok élelmi rost, pedig megkönnyíti az emésztést és karbantartja a vastagbelet.
Milyen kelbimbót (v)együnk?
Ha a kertünkben learatott kelbimbónk van, akkor érdemes hosszabb ideig a száron hagyni, és csak közvetlenül felhasználás előtt leszedni, mert ezek a kevésbé fagyos teleket akár át is vészelhetik, így egész idő alatt friss kelbimbókat ehetünk.
Ha vásároljuk, mindenképpen élénk zöld színű, és foltmentes bimbók legyenek. A nagyobb kelbimbókról felhasználás előtt szedjük le a külső leveleket.
Hogyan készítsük el?
Leginkább bárhogyan.
Az oldalon már említett fokhagymás-citromos párolt brokkoli
receptje alapján elkészíthetjük párolva is, de meg is főzhetjük akár levesnek, akár főzeléknek, köretnek, de még rakott ételt is készíthetünk belőle.
Arra érdemes figyelni, hogy ne főzzük szét, mert akkor sajnos veszít vitamin- és ásványi anyagtartalmából..
Most pedig következzen egy fél óra alatt elkészíthető finom kelbimbós fogás, mely kukoricaliszttel készül, így a gluténérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják!
HOZZÁVALÓK
20 deka kelbimbó
1 db tojás
3 ek creme fraiche vagy tejföl
1 ek kukoricaliszt
5 deka reszelt ementali
só, frissen őrőlt tarka bors, őrölt szerecsendió
ELKÉSZÍTÉS
A megtisztított kelbimbót lobogó sós vízben főzzük meg (kb 10 perc).
A sütőt melegítsük elő 220°Cra.
Üssük bele egy nyeles edénybe a tojást, adjuk hozzá a sót, és a kukoricalisztet. Keverjük csomómentesre, majd a kelbimbós edény tetejére helyezve folyamatos kevergetés mellett sűrítsük be.
Adjuk hozzá a reszelt sajtot, és keverjük tovább. (Ehhez segítséget is kérhetünk ;))
Egy kisebb sütőtálba tegyük szorosan egymás mellé a megfőtt kelbimbókat.
A kelbimbókra simítsuk rá a sűrű krémet, majd a forró sütőbe tolva 15 perc alatt süssük készre!
Egy kis francia, egy kis magyar. Olykor pedig teljesen más! Kalandozás a konyhán innen és túl!
Tarts Velünk a
Facebookon is!
