Francia Húsvét (Pâques)

Franciaországban ugyanúgy mint más országokban a különféle vallási szertartásokkal Jézus újjászületését ünneplik. De mi köze ehhez a kis nyulaknak, a csokoládénak és a tojásnak?



Az uralkodó vallás Franciaországban is a római katolikus (90%). Nincs olyan város vagy falu ahol ne lenne legalább egy templom. (Sok kis faluban nem is akármilyen gyönyörű...) Sok a tizenkettedik századra vagy azt megelőző időszakra nyúlik vissza. 
A legtöbb egyházi harangozás egész évben a különböző események ünneplését és az idő múlását hivatott jelezni. A húsvét előtt, Nagypénteken a harangok Franciaországban elhallgatnak, (a harangok Rómába mennek) Jézus halála tiszteletére. 
Húsvét reggelén, a harangok a feltámadást ünneplik hírül adva, hogy Jézus újra él. 
Egyes falvakban az emberek csókkal és öleléssel köszöntik egymást ha meghallják a harangokat.

Húsvét reggelén jön el a boldog idő a gyerekeknek...
A harangok megszólalásával a húsvéti szokások szerint tojásokat szórnak szét a kertben és a házakban, és a miséről hazatárve elkezdik keresni a gyerekek a színesen díszített húsvéti tojásokat (les oeufs de Pâques). 
Ez azonban már nem mindenhol élő hagyomány. Elzászban például inkább a német szokás a domináns (mily meglepő...) miszerint a nyúl, egyes helyeken pedig a gólya hozza a tojást. 
A szülők azt mondják a gyerekeknek, hogy a tojásokat a harangok Rómából hozták (ahova harangozni mentek). Egyes részeken a francia gyerekek a régi időket felidézve a kis szekerekkel teli tojást húzzák maguk után.

Franciaországban (is) a húsvét hétfő egy extra szabadnap, így mindenki kap egy automatikus háromnapos hétvégét, amelyet általában a családdal próbálnak megosztani. 
Így azok az iskolások, akiknek a 2 hetes szünetébe nem esik bele a húsvét is kapnak egy kis bónusz pihenést. 

Francia Confiseries és Chocolatiers
Mint mindig, a franciák nagy figyelmet szentelnek az élelmiszereiknek és a csokoládéknak. A francia városokban és falvakban a templomon kívül a másik "biztos pont" a confiseries (cukorka üzletek). Persze ide tartozik még harmadikként a brasserie is...
Húsvétkor a csokoládékészítő mesterek remekműveket készítenek, amiket bárki megcsodálhat egy kellemes séta alkalmával (bekukucskálnak a kirakatokba, mintha egy múzeumban vagy művészeti kiállításon lennének).

De nem csak a kisebb csokoládéműhelyekben készülnek a kreációk: 







foto:  www.vd-d.com


foto:  www.dalloyau.fr



Ételek
A tradícionális húsvéti étel a bárány, sertés és valamilyen tojásétel. A bárányt fokhagymával, fűszerekkel pácolva sütik vagy esetleg pástétomnak csinálják meg.
Ugyancsak pástétomformában kerül terítékre a sertés, ez a szokás leginkább ahhoz kapcsolható, hogy régen a nagyobb ünnepekre disznót vágtak. 
A magyarokhoz hasonlóín sonkát is készítenek: fehérborban főzik meg petrezselyemmel, tárkonnyal, és turbolyával. 
A tojásétel vidékenként változik, lehet keménytojás, omlett, bundáskenyér - általában valamilyen hagyomány kötődik hozzá... Haux városában immár hagyománnyá nőtte ki magát, hogy húsvét hétfőn több mint 5000 (idén 5210) tojásból készítenek egy óriási rántottát és 1000 embert látnak vendégül ebédre, a város főterén. A tojások száma évről-évre nő.  




A sütemény is sokféle, az egyik legérdekesebb az elzászi cukrosbárány, a lamala. (A szó báránykát jelent.) Ehhez külön üreges formát készítenek, amelybe beletöltik a kelt tésztát és így sütik ki.

Hozzávalók (6 lamalahoz)

15 tojás,
365 gramm cukor,
150 gramm őrölt mandula
400 gramm liszt,
100 g vaj

A tojásokat szétválasztjuk, a tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük. A lisztet átszitáljuk és hozzáadjuk őrölt mandulát, hozzárakjuk a tojások sárgáját is, és a keveréket összekeverjük. Végül hozzáadjuk a olvasztott vajat, és beleforgatjuk a fehérjehabot. 
A formát ecsettel megkenjük olvasztott vajjal, megszórjuk liszttel, beleöntjük tésztát. 180°C-ra előmelegített sütőben 45 percig sütjük. 
Ha kihűlt szúrjuk meg porcukorral!



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések