MINIMAL LECSÓ

Gondolkodtam rajta, hogy ennek a bejegyzésnek a TEJSZÍNNEL ÉS NARANCCSAL KÉSZÜLT PULYKAHÚSOS LECSÓ TEJSZÍN, NARANCS ÉS PULYKAHÚS NÉLKÜL címet adjam, vagy a CITROMOS LECSÓ CITROM NÉLKÜL-t,  de kissé otrombán nézett ki. De azt hiszem méltán átfogta volna a post lényegét. Így maradt a számomra oly kedvelt verzióra igaz MINIMAL LECSÓ.



Elkészült az idei év utolsó lecsója. Egyrészt mert véget ért a nyár, és elég szezon étel, ugyanis a télen sokszor aranyárban mért jó néhány esetben ízetlen paradicsomoknak nem biztos, hogy legjobb felhasználási módja lenne a lecsókészítés, másrészt ez még az otthoni jó kis TV paprikából készült ... Húh de rossz, hogy itt nincs kint. Egy jó vajas kenyérhez is el tudnám falatozni, vagy egy töltött paprikánál beletenni a tölteléket ... 

Kicsit fáj a szívem a lecsószezon vége miatt, mert nagy hódolója vagyok. (Amikor kisfiamat vártam, minden nap lecsót ettem. Mondanom sem kell, hogy rajtam kívül mindenki unta már...) El tudnám viselni még egy párszor, de azt hiszem a ratatouille is fedezni fogja "a paprika és paradicsom rottyanat" iránti igényemet.  

A lecsóval kapcsolatosan azt hiszem kijelenthető, hogy olyan mint a lovi: Mindenkinek van egy tuti befutója.
Nagyjából megegyeznek, sok mindenben eltérnek, és mindenki a sajátjára esküszik. Bár az alapok azért megegyeznek: paprika-paradicsom-hagyma... 
De számos - nagyon komolyan kezelt- kérdést vethet fel a hívek között...
Például, hogy dinszteljük vagy pirítsuk a hagymát az elején? Vagy: a paprikát vékony karikákra vágjuk, vagy hosszú csíkokra ... Az, hogy kerüljön-e bele füstölt kolbász, lecsókolbász, virsli, hús, vagy sem.... Vagy hogy legyen-e benne pirospaprika ...
De az is fontos különbség lehet a "táborok" között, hogy elfőzzük a levét vagy bő lére eresszük. 

Azt már csak csendben jegyzem meg, hogy a főzés végén is még merülhetnek fel kérdések: rakjunk bele tojást vagy sem, esetleg a köretnek szánt rizst is hozzáadjuk-e. (Persze a rizses esetében érdemes a kísérő kenyeret elhagyni, mert rizs is és kenyér is... sok az a jóból azért nah...) 

Rengeteg fajta lecsó létezik. Az egyik legelterjedtebb a sima és a tojásos, de már hallottam káposztásról, cukkínisről (ez azt hiszem a legjobban hajaz a ratatouille-hoz) alapból rizzsel készülőről is. De a számomra legjobban hajmeresztő a tejszínnel és naranccsal készült pulykahúsos változat... Nah... Az már szerintem nem lecsó, hanem pulykaszelet tejszínnel, paradicsommal, paprikával, hagymával és naranccsal. De hát ismerjük a közhelyet: "ahány ház annyi szokás". Mondjuk a citromos lecsó hallatán sem váltam csorgó nyálú csillogó szemű érdeklődővé...  
  

Én személy szerint a minimal verzióra teszek egy voksot. Nem szeretem ha van benne hús (kolbász, virsli). De külön hússal mint lecsós szelet már igen. Bár szerintem a legfinomabb jó csípősen és vajas kenyérrel...

Más konyhákban felfedezhető ez a paradicsom- paprika kombó, - vagy a magyar konyhába lett átvéve? - mindenesetre a Provence-ben (is) készült ratatouille és a szerbiai gyuvecsnak hasonló ízvilága van. 

Ahogy Én készítem:



HOZZÁVALÓK
1 póréhagyma
1 kilo tv paprika
fél kiló paradicsom
2 ek olívaolaj
só, bors, 

ELKÉSZÍTÉS

A paprikákat mossuk meg, és vékonyan karikázzuk fel egy tálba (mehet bele a magja is, minket nem zavar).
A póréhagymát vágjuk vékony karikákra, majd 2 evőkanálnyi olívaolajjal tegyük fel egy edénybe dinsztelődni. 
Adjuk hozzá a felkarikázott paprikát, majd a felkarikázott paradicsomot is.
Sózzuk, borsozzuk meg alaposan, majd a paprika és paradicsom megpuhulásáig főzzük.

Megjegyzések

csipike üzenete…
Amilyen egyszerű, olyan finom ;-)

Népszerű bejegyzések