Genf - a legkisebb a legnagyobbak között

Genf (franciául: Genève, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fővárosa.
Kelta alapítói jó érzékkel választották ki, hol építkezzenek, hiszen a terület valószínűleg kétszer állhatott abban a bizonyos sorban, amelyben a természeti szépségeket osztották.

A város mellett hullámzik a csodálatos Genfi-tó, a szimbólumnak számító  "Jet d'Eau"-val, amely 200 km/h-s sebességgel mintegy 140 méter magasra felszökő szökőkút a tavon. Eredetileg nem turistalátványosságnak, hanem praktikus vízügyi okokból készült.


amely csodás látványát éjszaka sem kell mellőzni, mert díszkivilágítással pompázik tovább...



Ezen a fenséges területen kanyarog a Rhône folyó, és a Mont Blanc hófödte csúcsára is látni innen. 
Svájc második legnagyobb városa, de állandó lakosainak száma alig kétszázezer, s lakóinak fele ráadásul külföldi. 

Az ország délnyugati részen fekszik, a legkellemesebb éghajlati övben.


Talán ennek is köszönhető szépséges botanikus kertje (Jardin botanique)




Középkori története szorosan összefonódott a reformációval és Kálvin Jánossal, aki először 1536-ban, a város függetlenségének kikiáltásakor járt Genfben. A város a kálvinizmus központjává vált, „protestáns Rómaként” emlegették, s 1559-ben Kálvin akadémiát is alapított itt. A jakobinus diktatúra idején az ország újra Franciaországhoz tartozott, majd a Bécsi Kongresszus idején csatlakozott ismét a Svájci Államszövetséghez.
A genfi óváros minden szeglete őrzi a reformáció emlékét, hiszen különböző terek és szobrok emlékeznek Kálvin életére és munkásságára. Itt találhatjuk a 17. században épült St. Pierre protestáns katedrálist, mely az óváros legmagasabb pontján áll. A Place du Bourg-de-Four, az óváros legnagyobb tere már a középkori kereskedőknek is helyet adott, hogy portékájukat árulják. A tér hamisítatlan francia hangulattal várja a látogatókat és a helybéliek kedvelt találkozóhelye. 

Híres virágórája egy négy méter átmérőjű, különleges virágágyás, amely 1955 óta mutatja az időt 7000 virágával és a világ leghosszabb óramutatójával.

Genf számos ENSZ szervezet székhelye, a világ diplomáciai központjának is tartják. 1949-ben itt írták alá először a Genfi Egyezményt, és a város híres intézményében képezik a jövő diplomatáit is. Egyetemei fejlett kutatási és oktatási központok, melyek naprakészen tartják a tempót a világ kihívásaival és a tudomány fejlődésével. A pénzügyi ranglistán Tokiót és Chicagot megelőzve Genf rendkívül rangos helyen szerepel, így érthető a városra jellemző, igen magas életszínvonal.

A Pontos, mint a svájci óra jelző nem véletlenül vált világszerte szállóigévé.
Genf neve is olyan óramárkákkal forrt össze, mint például a Patek Philippe, a Cartier vagy a Baume&Mercier. A híres genfi pecsétre kizárólag azok az órák vagy más mechanikai eszközök tehetnek szert, amelyek a város vagy a kanton határain belül készültek. 
A tanúsítvánnyal ellátott termékek a kiválóságáról, kivételes minőségről, technikai megoldásokról tesznek tanúbizonyságot. A cím elnyeréséért olyan szigorú feltételeknek kell megfelelni, mint a kantoni gyártási hely, 12 különböző gyártási és esztétikai szempont, illetve a szerkezetet a bíráló hivatal mind a nyolc felesküdött tagjának el kell fogadnia. Azokkal az órákkal, melyek a híres címert és a Poincon de Geneve jelzést viselik, mintegy másfélszer annyi munka van, mint hagyományos társaikkal, így bizony a méregdrága kategóriába tartoznak.
Akit érdekelnek az órákkal kapcsolatos hírek, érdekességek, ajánlom a Toronyóra lánccal c. blogot, és  Magyarország legnagyobb luxusórákkal foglalkozó óraszalon honlapját, ahol rengeteg gyönyörűséggel fájdíthatjuk a szívünket. 

A város egyik leglátogatottabb rendezvénye a Genfi Autószalon, amelyről alighanem már mindenki hallott, ez a világ egyik legrangosabb gépjármű szemléje.

A város számtalan magyar vonatkozással bír, a legszomorúbb az, hogy 1898-ban a magyarok kedves királynője, „Sisi” ellen itt követték el az életét kioltó merényletet. De hogy ne ezzel a szomorú hírrel búcsúzzunk Genftől, a városban megtalálható Bartók Béla szobra is, amelyet az itt lakó magyarok kezdeményezésére állítottak.

1 megjegyzés:

csipike írta...

Szeretem olvasgatni az úti beírásokat ;-)

Egy kis francia, egy kis magyar. Olykor pedig teljesen más! Kalandozás a konyhán innen és túl!