Beaujolais Franciaország egyik történelmi borvidéke.
Az ország keleti felében, Lyontól északra található, amely két régió (Rhône-Alpes és Burgundia) egy-egy megyéjének (Rhône és Saône-et-Loire) vidékét foglalja magában.
Bár közigazgatásilag Burgundiához tartozik (annak a legdélibb része), de nemzetközileg önállóan is (el)ismert, hiszen egy nagymúltú bortermelő vidék.
Borkészítési technológiája a szénsavas maceráció, amellyel a népszerű Beaujolais nouveau készül.
A beaujolais-i borok az Appellation d'Origine Contrôlée (AOC), azaz Ellenőrzött eredetmegnevezésű borok kategóriájába tartoznak, vagyis a legmagasabb minőségi fokozatú rangot viselik.
Fő alapanyaguk egy vékony héjú, alacsony tannintartalmú egyszerű kékszőlő, a gamay. Az itt készült borokra a következő jelzőkeet használhatjuk: könnyű, friss, gyümölcsös vörösbor.
A borvidék legismertebb borának számít a Beaujolais nouveau.
A sikerstory az 1941-es helyi borvidéki rendelet kiadásával vette kezdetét, amely meghatározta az újborok fogalomba hozatalának legkorábbi dátumát. (Ez minden évben november 15-e.) A helyi borászok ünneppé tették az első újbor megjelenését, és azt a borászt választották az év legsikeresebb termelőjének, aki november 15-én elsőnek ért szállítmányával Lyon városába.
A „Beaujolais noveau-őrület” meghódította Párizst és Svájc közeli városait - és e könnyű bor sikere arra késztette a vidék borászait, hogy más, sokkal komplexebb, hosszabb élettartamú, tölgyfa hordóban finoman érlelt borok gyártásával is foglalkozzanak.
Az 1960-as évekig „a szállítás, meg a világ felgyorsulásáig a Beaujolais kóstolgatása mindösszesen a lyoniak kiváltsága volt, aztán 1970-ben Georges Dobeuff, helyi borkereskedő Párizsba is küldött egy palackkal, "Az új Beaujolais megérkezett" felirattal.”
A régi szlogen Párizsban is bevált, és az újbor fogyasztás szokása világszerte egyre népszerűbb lett. (A Beaujolais nouveau elnevezés, a felújított reklámszöveg és a teljes marketing kidolgozása George Duboeuf nevéhez fűződik.)
1985-től az Institut National des Appellations d'Origine (a Nemzeti Eredetmegnevezési Intézet, INAO) új rendelete november 15. helyett, minden november harmadik csütörtökére tette át a Beaujolais nouveau forgalomba kerülésének legkorábbi dátumát.
A külföldi piacokra szánt palackok így már éjfél után elhagyhatják a raktárakat. A saját országban értékesíteni kívánt üvegek is útjára indultak a pincészetekből. Így november 3. csütörtökén az egész világon egyszerre hangzik el: "Le Beaujolais Nouveau est arrivé!”
A külföldi piacokra szánt palackok így már éjfél után elhagyhatják a raktárakat. A saját országban értékesíteni kívánt üvegek is útjára indultak a pincészetekből. Így november 3. csütörtökén az egész világon egyszerre hangzik el: "Le Beaujolais Nouveau est arrivé!”
Az új bor körüli felhajtással kapcsolatosan megoszlanak a vélemények: vannak, akik a XX. század egyik legnagyobb bormarketingfogásának tartják, vannak, akik a természet és az ember közös munkájának egyik remekét látják benne. Tény azonban, hogy a Beaujolais nouveau egyszerűségével küzdötte fel magát a világhírű, nagy francia italok sorába.
A Basic Beaujolais és Beaujolais nouveau klasszikus bisztró-bornak számít,amelyet hagyományosan 1 pintes palackokban kínálnak. Ezeket a borokat még a szüretelés évében érdemes meginni, mert a gyors erjedés és a gyors utókezelés egyáltalán nem védi a terméket a tárolásból adódó borbetegségektől.
(Egyes évjáratok már márciusra jellegüket veszíthetik de a legjobb minőség is maximum egy évig fogyasztható.)
A kizárólag gamay szőlőből készült nem primőr borok esetében: a Beaujolais Villages fogyaszthatósági élettartama általában 2-3 év.
A vidék borainak csúcsát képviselő Cru Beujolais-k egyszerűbb termékeit a szüretet követő 3 éven belül érdemes elfogyasztani, ám a kategória további borai jellemzően minimum 3 éves érlelés után kerülnek palackba, és minőségüket 10 évig megőrzik.
Jó évjárat esetén a Grand Cru család legjobb borainak – a Chénas, Juliénas, Morgon és a Moulin-à-Vent – minősége minden kóstolási szempontból vetekszik a Burgundi borokéval.
A szőlőt augusztus végén, szeptember elején szüretelik, rövid erjesztés után préselik, utókezelik, és a szüret után hat héttel már palackozzák.
Ez a gyorsaság a Beaujolais nouveau jellegzetessége; így lehet minden évben ez az első forgalomba kerülő francia bor.
Milyen is a Beaujolais nouveau-?
Leginkább az egyszerűséget, a vidámságot, a frissességet és az illatos virágok jegyeit hordozza magában.
Leginkább az egyszerűséget, a vidámságot, a frissességet és az illatos virágok jegyeit hordozza magában.
Ami pedig fontos: az év végéig próbáljuk meg elfogyasztani minden új bort az adott évjáratból
Szervírozás – harmonizáló ételek
A Beaujolais-bort leginkább a könnyebb ételek és a saláták mellékínáljuk. Frissessége miatt nem igazi vörösborként kell vele bánnunk: érdemes úgy szervírozni mint egy fehérbort: kicsit hidegebben, mint ahogyan ezt a vörösboroknál megszoktuk. Ezt azt jelenti, hogy a Beaujolais Nouveau esetében 11°C (52°F), a további Beaujolais AOC és Beaujolais-Villages boroknál 13 °C, és a Cru Beaujolais 15-16 °C-osan (60-62 °F ) a legfinomabb – néhány palack esetében a dekantálás is javasolt.
Karen MacNeil amerikai borszakértő szerint leginkább az jellemző rá, hogy „az egyetlen bor ami éppen csak hogy vörös”.
Beaujolais borok között megkülönböztetjük a:
- Beaujolais nouveaut, amelyet aperitifként szolgálhatunk fel, ún. barátkozó-borként;
- a Beaujolais-Villages saláták és szabadtéri étkezések, piknikek itala
- a Beaujolais Cru , melyet a szárnyasokhoz, a testesebb cru borokat vörös húsok és nehezebb sültek mellé ajánlják.