Fougasse - pain provençal


Ez a lapos, furcsa alakú kenyér a fougasse ami a "pain provençal", vagyis a provence-i kenyér az olasz focaccia vagy fougace helyi megfelelője, amely a latin "Panis focacius"-ból származik.

Annyira szép, egyedi, hogy már ránézésre is összefut az ember szájában a nyál. Hát ha még meg is kóstolja...
Egyszerűen mondva: ellenállhatatlan.

Ez egy meglehetősen lapos, levél formájú kenyér. Régóta készül már a provence-i pékek keze alatt, nem egy újkeletű trendi kenyér. A pékek anno ennek a kenyérnek a sütésével győződtek meg arról, hogy a fatüzelésű kemence megfelelő hőmérsékletű-e, vagyis készen áll-e a kenyérsütésre. Eredetileg ez volt a hamuban sült lapos kenyér...

Sokféle fougasse létezik, minden régiónak, városnak, vagy akár minden családnak van saját receptje.
A nagy klasszikus a "sima" sózott versio. De lehet készíteni olajbogyóval , szalonnával , szardellával , sajttal ...

Az alaptészta mindegyiknél ugyanaz, csak a végső ízhatás más és más. A különböző hypermarketek általában darált sonkával és sajttal egybesütve árulják.
Az Én személyes kedvencem a fekete olívabogyóval készült pain, ami nem túl magasra jön fel, vékony, könnyű, és sok-sok fekete olívabogyó van benne. 

Elkészítése nagyon egyszerű, de az fontos, hogy jól dagasszuk ki a tésztát, hogy az élesztő egyenletesen eloszoljon benne.


HOZZÁVALÓK

25 dkg liszt
2 evőkanál olívaolaj
1 marék fekete olívabogyó
fél csomag instant élesztő
1 kávéskanál só
1,5 dl langyos víz


ELKÉSZÍTÉS
  1. A sütőt előmelegítjük 180 fokra. 
  2. A lisztet tálba öntjük, elkeverjük az instant élesztővel és a sóval, majd hozzáadjuk a felaprított olívabogyót az olívaolajat, és elkeverjük. 
  3. Apránként hozzáadjuk a langyos vizet, és néhány perc alatt bedagasztjuk a tésztát. 
  4. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, lapos és ovális lepényt formázunk belőle.
  5. Magunk elé fordítjuk a "talpát" és mintha levél lenne egy kicsit meghúzzuk az elejét. Erezetet vágunk bele késsel, hogy még jobban hasonlítson rá.
  6. Széthúzzuk kicsit, megkenjük olívaolajjal, megszórjuk tengeri sóval, és 25 perc alatt megsütjük. 


Bár az eredeti receptben sima liszt szerepel, Én mindig teljes kiőrlésűből készítem. Mi nagyon szeretjük, ha kategorizálni kellene, a gyakran készülő (van, hogy naponta) receptek közé sorolnám. Egy finom pohár rosé borral a forró nyári esték kedvelt vacsorája.
Langyosan fogyasztjuk akár magában, vajjal, olívaolajban mártogatva, vagy akár leves mellé is úgy, mintha egy általános kenyeret ennénk.

De aki megkóstolja tudja, ez nem az...

Nincsenek megjegyzések:

Egy kis francia, egy kis magyar. Olykor pedig teljesen más! Kalandozás a konyhán innen és túl!