Márton-nap a dőzsölés napja, hiszen ilyenkor mindenhol lakomákat rendeznek, ugyanis úgy tartja a mondás, hogy aki ezen a napon bőven lakomázik, egész évben bőven lesz mit ennie, innia.
Vagyis pontosan így hangzik: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Vagyis a lakmározással sok erőt és egészséget esznek illetve isznak magukba. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát is, amely nem csak finom étek az asztalra, hanem csontjából jóslásokba is bocsátkoztak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.
November 11-ei időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
Vagyis pontosan így hangzik: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Vagyis a lakmározással sok erőt és egészséget esznek illetve isznak magukba. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát is, amely nem csak finom étek az asztalra, hanem csontjából jóslásokba is bocsátkoztak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.
November 11-ei időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
De miért is kell Márton napján libát enni?
Először is azért Szent Márton napján, mert ez a nap jelentette a paraszti év végét, vagyis a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként bónuszként egy libát, mert a tél beköszöntése előtt meg kellett tizedelni a szárnyasokat. Ezt pedig mivel mással lehetne jobban megünnepelni, mint egy illatos, omlós, finom libasülttel? Hiszen az azévi libák eléggé felhíznak ahhoz, hogy süthetőek legyenek. Egy szólás is született ez alkalomból: "olyan kövér mint Szent Márton lúdja".
Először is azért Szent Márton napján, mert ez a nap jelentette a paraszti év végét, vagyis a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként bónuszként egy libát, mert a tél beköszöntése előtt meg kellett tizedelni a szárnyasokat. Ezt pedig mivel mással lehetne jobban megünnepelni, mint egy illatos, omlós, finom libasülttel? Hiszen az azévi libák eléggé felhíznak ahhoz, hogy süthetőek legyenek. Egy szólás is született ez alkalomból: "olyan kövér mint Szent Márton lúdja".
Azonban erre a népszokásra van egy másik magyarázat is, amely nem más, mint Szent Márton tisztelete. A legenda szerint a savariai (mai nevén szombathelyi) születésű Szent Mártont a franciaországi Tours püspökévé akarták szentelni 371-ben. Ő azonban mikor megneszelte milyen magas egyházi méltóságra akarják kinevezni, hívei elől egy libaólba keresett menedéket. Ám a libák kiadták Őt, mert a libák veszélyesnek érezték, és hangos gágogással jelezték, hogy ott lapít, így a szégyenlős püspök jelölt nem tudott sokáig elbújni.
 |
| St Martin de Tours. Icône de la nef de la chapelle du monastère de Cantauque (Provence) |
Az őszi libasütés azonban nem csak magyar és francia szokás: Angliában is ismerik, és tartják: az angolok ugyanis éppen Márton napján győzedelmeskedtek a nagy spanyol hadiflotta felett, amit a "rettenthetetlen armada" néven is emlegetnek. És mi köze ennek a libaevéshez? A győzelem napján Erzsébet királyné éppen sült libát evett. Így Nagy Britannia lakói a libaevéssel a győztes flottának is emléket állítanak, ezzel tisztelegvén a hőseik előtt.
A dőzsölés azonban a liba fogyasztásában nem fullad ki, a libasültet újborral öblítették le, hiszen novemberre már befejeződik a must borrá alakulása. Ezért is lett Szent Márton a nagyobb borvidékeken az Új-bor védőszentje is.
Ezen a napon kezdték meg a gazdák az új hordókat, ezért nevezik a libák mellé felkínált bort "Libás-bornak" vagy "Márton–bornak", amelynek a fáma szerint még gyógyító hatása is volt.
Ezen a napon kezdték meg a gazdák az új hordókat, ezért nevezik a libák mellé felkínált bort "Libás-bornak" vagy "Márton–bornak", amelynek a fáma szerint még gyógyító hatása is volt.
Milyen libát?
A liba a kacsa, a házigalamb és gyöngytyúk mellett a barna húsú szárnyasok táborába tartozik.
A liba kora és súlya alapján megkülönböztetünk:
- pecsenye libát, ezek 9 hetesnél fiatalabb állatok
- fiatal libát, ezek a 9 hétnél idősebb, de 9 hónapnál fiatalabb libák
- hízott libát, melyet levágásuk előtt 3 hétig intenzíven a májára hizlalnak.
A liba kora és súlya alapján megkülönböztetünk:
- pecsenye libát, ezek 9 hetesnél fiatalabb állatok
- fiatal libát, ezek a 9 hétnél idősebb, de 9 hónapnál fiatalabb libák
- hízott libát, melyet levágásuk előtt 3 hétig intenzíven a májára hizlalnak.
A libahúsnak nagy zsírtartalma van, emiatt sokan ódzkodnak a fogyasztásától. Azonban évente egyszer azt hiszem az éves áldás reményében érdemes kihágni, és pecsenye libát venni, mert ennek a különböző libafajták között még legkisebb a kalória tartalma. Nem mehetünk el azonban szó nélkül ennek a szárnyasnak a vitamin- és ásványi anyag tartalma mellett: magas B1-, B2-, és A-vitamin, kálium, nátrium és foszfor tartalommal bír. A koleszterintartalma azonban a magas zsírtartalma ellenére viszonylag alacsony.
Márton-nap Magyarországon
Baranyában azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg. A Mura-vidék lakói szerint ezen a napon nem szabad sem mosni, sem pedig teregetni, mert ha ezt megteszik, elpusztulnak a jószágok.
Szent Márton napján a pásztorok vesszővel ajándékozták meg gazdáikat, ezt hívták "Szent Márton vesszejének". Az átadáskor köszöntőt is mondtak, a gazda pedig megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje egy többágú vessző volt, a monda szerint annyi ága volt, amennyit fial az évben a disznó. A bősi gazdák ezt a vesszőt a disznóól tetejébe szúrták, ezzel védekezvén a dögvész ellen. Tavasszal pedig ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat.
Szent Márton napján a pásztorok vesszővel ajándékozták meg gazdáikat, ezt hívták "Szent Márton vesszejének". Az átadáskor köszöntőt is mondtak, a gazda pedig megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje egy többágú vessző volt, a monda szerint annyi ága volt, amennyit fial az évben a disznó. A bősi gazdák ezt a vesszőt a disznóól tetejébe szúrták, ezzel védekezvén a dögvész ellen. Tavasszal pedig ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat.
A Dunántúlon különösen Vas megyében még sokan emlékezhetnek arra, hogy Márton-nap estéjén köszöntőjükkel járták körbe a pásztorok a házakat kezükben dús lombú nyírfavesszőket tartván, melyből a gazdájukat is megajándékozták, hogy tavasszal ezzel hajtsa majd ki először a jószágot a legelőre.
Gyöngyösfalun ezen a napon a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszejét. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van” (Tátrai Zs. gy. 1966).
A libasütést akár otthon is megejthetjük, melyet egy finom bor társaságában el is fogyaszthatunk ezzel is bevonzva a szerencsét és a bőséget!
Gyöngyösfalun ezen a napon a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszejét. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van” (Tátrai Zs. gy. 1966).
A libasütést akár otthon is megejthetjük, melyet egy finom bor társaságában el is fogyaszthatunk ezzel is bevonzva a szerencsét és a bőséget!
FRANCIA LIBASÜLT
.JPG)
HOZZÁVALÓK
1 db kb 4 kilós pecsenyeliba
1 szál póréhagyma
1 db bouquet garni
1 csokor petrezselyem
1 db alma
só, bors
2 ek méz
ELKÉSZÍTÉS
A sütőt melegítsük elő 220°Cra.
A libát mossuk meg, majd töröljük szárazra.
A szárnyasunk bőrét és hasát alaposan kenjük be sóval és borssal. Tegyük a hasába a négybe vágott almát, a bouquet garnit és a három vagy négy részre vágott póréhagymát (a libánk hasüregének méretétől függően).
Egy kötözőmadzag segítségével kössük a szárnyas lábait és a szárnyait az állat testéhez.
Forró sütőben süssük 10 percig, vegyük ki a szárnyasunkat és csökkentsük le a hőfokot 180°Cra. A mézet melegítsük fel (azért, hogy könnyen kenhető legyen), és egy ecset segítségével kenjük le vele a libánkat.
A visszavett hőfokú sütőben süssük kilónként 25 percig.
Ha túl barnának találjuk, lefedhetjük alufóliával.
Tálalás előtt a sütőből kivéve lefedve pihentessük kb 30 percig.
MEGJEGYZÉS
A libából kisült zsírt érdemes felfogni, mert akár kenyérre kenve, akár a későbbiekben sütéshez és főzéshez is felhasználhatjuk.
Egy kis francia, egy kis magyar. Olykor pedig teljesen más! Kalandozás a konyhán innen és túl! Tarts Velünk a Facebookon is!
Egy kis francia, egy kis magyar. Olykor pedig teljesen más! Kalandozás a konyhán innen és túl! Tarts Velünk a Facebookon is!
.JPG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése